-Logo_wine.png){kind=logo}
ARANY JÁNOS MAGYAR IRODALOMTÖRTÉNETE – TARTALOMJEGYZÉK
Közzéteszi és bevezetéssel ellátta
Pap Károly, 1910
TARTALOM
BEVEZETÉS
A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE
RÖVID KIVONATBAN
1. §. Értelmezés. Felosztás.
ELSŐ SZAKASZ - ÓKOR
2. §. Áttekintés.
A) Külső viszonyok.
3. §. A magyarok eredete, rokonsága.
4. §. A régi magyarok polgári élete, vallása, erkölcse, szokásai.
B) Benső viszonyok.
5. §. A nyelv eredete, rokonsága, ősi állapotja.
6. §. A magyar nyelvjárások.
7. §. A hun-magyar írásmesterségről.
8. §. A hun-magyar költészet.
9. §. A hun mondakör.
10. §. A magyar mondakör.
MÁSODIK SZAKASZ. - KÖZÉPKOR.
11. §. Felosztás.
ELSŐ IDŐSZAK. Szent Istvántól az Árpád-ház kihaltáig.
A) Külső viszonyok.
12. §. Történeti áttekintés.
13. §. Műveltség, tudomány.
14. §. A magyar nyelv a polgári életben és az egyházban.
B) Benső viszonyok.
15. §. Költészet.
16. §. A nyelv írott emlékei.
MÁSODIK IDŐSZAK. Az Árpád-ház kihaltától a XV. század közepéig.
A) Külső viszonyok.
17. §. Történeti áttekintés.
18. §. Műveltség, tudomány.
19. §. A magyar nyelv a nyilvános életben.
B) Benső viszonyok.
20. §. A népi költészet.
21. §. A nyelv írott emlékei.
22. §. Folytatás - Írott emlékek.
HARMADIK IDŐSZAK. A XV. század közepétől a mohácsi vészig.
A) Külső viszonyok.
23. §. Országos és műveltségi állapotok.
24. §. Képzőművészetek. - Iskolák, könyvtárak.
25. §. A magyar nyelv a nyilvános életben.
B) Benső viszonyok.
26. §. Költészet.
27. §. Prózai irodalom.
HARMADIK SZAKASZ. - ÚJKOR.
1. §. Felosztás.
ELSŐ IDŐSZAK. 1526-1606.
2. §. Külső viszonyok.
3. §. A magyar nyelv a nyilvános életben.
4. §. Vallási irodalom.
5. §. Világi irodalom. - A nyelvtudomány.
6. §. Tudományos és történeti irodalom.
7. §. Költészet. Az eposz.
8. §. Regés énekek.
9. §. Történeti énekek.
10. §. Bibliai énekek. Tanköltészet.
11. §. Lantos költészet.
12. §. Drámai költészet.
13. §. A verselés külformája.
MÁSODIK IDŐSZAK. 1606-1711.
14. §. Külső viszonyok.
15. §. Vallási irodalom. Pázmán. Vitázó iratok.
16. §. Vallási irodalom. Molnár Albert.
17. §. Vallási irodalom. - Vége.
18. §. Világi irodalom. - A nyelvtudomány.
19. §. Tudományos irodalom. - Történet.
20. §. Költészet.
21. §. Lantos költészet. - Tanköltemény.
22. §. Elbeszélő költészet. - Zrínyi.
23. §. Elbeszélő költészet. - Liszti, Gyöngyösi.
24. §. Drámai költészet.
HARMADIK IDŐSZAK: 1711-1772.
25. §. Külső viszonyok.
26. §. Prózai irodalom.
27. §. Költői irodalom. Lantos költészet.
28. §. Elbeszélő és színköltészet.
NEGYEDIK SZAKASZ - LEGÚJABB KOR.
1. §. Áttekintés.
ELSŐ IDŐSZAK: 1772-1811.
2. §. Az irodalom ujraéledése.
3. §. A nyelv ügye.
4. §. Irodalmi társulatok. Első rendes szintársaság.
5. §. Folyóiratok.
6. §. A műpróza fejlődése.
7. §. Nyelvtani irodalom.
8. §. A tudományos irodalom főbb vonásai.
9. §. Költészet.
10. §. A franczia iskola.
11. §. A franczia iskola. Folytatás.
12. §. A latin iskola.
13. §. Latin iskola. Virág.
14. §. A népies irány.
15. §. Az új iskola előzői.
16. §. Önálló költők. Csokonai.
17. §. Kisfaludy Sándor.
MÁSODIK IDŐSZAK: 1811-1848.
18. §. A nyelv átalakulása.
19. §. Irodalmi társulatok. Nemzeti szinház.
20. §. Folyóiratok.
21. §. A műpróza fejlődése.
22. §. Költészet. Áttekintés.
A) Lantos költészet.
23. §. Kazinczy Ferencz.
24. §. Berzsenyi.
25. §. Kis János és többek.
26. §. Kölcsey.
27. §. Kisfaludy Károly.
28. §. Vörösmarty, Bajza és többek.
29. §. Garay és kortársai.
30. §. A legújabb iskola. Petőfi.
31. §. Petőfi életvázlata. Művei.
32. §. Folytatás. Tompa.
B) Elbeszélő költészet.
33. §. Eposzi kisérletek.
34. §. Eposz. Folytatás.
35. §. Költői elbeszélés.
36. §. Regény- és novellairodalmunk.
C) Drámai költészet.
37. §. Tájékozás.
38. §. Kisfaludy Károly.
39. §. Vörösmarty és mások.
40. §. Katona József.
41. §. Szigligeti és az újabbak.
42. §. Czakó, Hugó Károly, stb.
Arany János jegyzetei. A magyar irodalom története és Aesthetica (1859) (kiadatlan autográf kézirat). Sigray Pál hagyatékából előkerült eredeti jegyzetek kiadása Császtvay Tünde előszavával és a dédunoka Sigray Mária utószavával. A mű kultúrtörténeti jelentősége felmérhetetlen, ritkán adódik ilyen lehetőség, hogy Arany János gondolatait olvassuk első kézből, úgy, ahogy 1859-ben elmondta és lejegyeztette, mit gondol az ókori irodalomtól kezdődően a világkultúráról egészen a kortárs Vörösmarty Mihályig. A mű szakmai körökben ismert, átírt változata 1910-ből való, de annak előszavából is kiderül, hogy az akkori összeállító nem ismerte a Sigray-féle változatot. Csodás párhuzamos és metaforák sora, objektív és szubjektív látleletek, egyedi szemszögek: a középkori magyar irodalomról például végig hun–magyar irodalmi hagyományról értekezik, külön fejezetekben szól a műfajtörténetről, Erdély emlékíróiról, valamint az ókori nagy mondakörök meséiről. A kézirat lejegyzője, Sigray Pál 1839-ben született Bócsán. A Nagykőrösi Gimnáziumban tanult, tanára volt Szász Károly és Arany János. Ezt követően jogot végzett a pesti egyetemen. Igen sok munkával és szorgalommal, a teljes vagyontalanságból kiindulva visszaállította a család anyagi helyzetét, közéleti munkájával, vagyonával sokat tett az ország felemelkedése érdekében. Ügyvédi tevékenységét követően az Atheneum Kiadó ügyésze és főtitkára, a Pesti Első Hazai Első Takarékpénztárnak évtizedeken keresztül Igazgatósági tagja, a Takarékpénztár Kolozsvári bankjának alelnöke, a Budapest Törvényhatósági Bizottságának évtizedeken keresztül tagja volt. A református egyház életében mint egyházmegyei tanácsbíró, a Kálvin téri egyházközség presbitere és a Dunapentelei Egyházközség főgondnoka vett részt. Számos társadalmi szervezet tagja volt, a Zugligeti Egyesület elnökeként sokat tett a fővárosért. Az egyesület többek között kocsi- és gyalogutakat építtetett Zugligetben, térképeket adott ki, táncvigalmakat, hangversenyeket, felolvasásokat, társas kirándulásokat szervezett. Kossuth Lajos nagy tisztelőjeként – akit emigrációja alatt kétszer is személyesen kereste fel – meghatározó szerepet játszott az első budapesti Kossuth-szobor létrehozásában. A kötetből letölthető a százéves átirat is, így láthatóvá válik, hogy a jelen kéziratos közlés mennyiben különbözik a hasonlóból készült átirathoz képest.
Egy oldalpár a 240 oldalas irodalmi albumból